Na de hogy visszatérjek az oviban miután bevittem a nagyot Lilit ő bement a csoportjába és miközben én még vártam egy papírra mellém ült egy másik anyuka aki tudta hogy otthon van még egy kicsi kistesó ,megkérdezte tőlem ,hogy milyen az élet két gyerekkel . Neki másfél éves a lánya és ők is majd kis korkülönbséget szeretnének a testvérek között .
Eszembe jutott közben ahogy néztem rá mikor annak idején ugyanezt én is megkérdeztem valakitől, és hogy akkor ami nehéznek tűnt a mostanhoz képest mennyivel ,de mennyivel könnyebb volt
Kicsit gondolkodtam rajta hogy mondjam vagy ne mondjam ,hogy igazából milyen is , de én őszinte ember vagyok és hát ő kérdezte így elkezdtem mesélni nekünk milyen is.
Mikor még csak annak idején tervezettük a férjemmel ,hogy mi milyen családot is szeretnénk .
Három gyerek simán , kutya stb……
Mi Szándékosan úgy terveztük ,hogy a gyerekek között kis korkülönbség legyen ,mert azt biztosan tudtuk és nekünk ez nem volt kérdés hogy legyen -e kistesó vagy ne legyen .
Mindig azt mondtuk hogyha Isten is úgy akarja és segít nekünk ebben két gyereket szeretnénk mindekepp, mivel mindketten úgy nőttünk fel ,hogy van egy testvérünk és az milyen jó is ha az embernek van egy testvére és nincs egyedül együtt tudnak játszani és akire a későbbiekben bármikor számíthat az életben.
Mi eleve így is szerettük volna hogy körülbelül 2,5 év korkülönbség legyen a gyerekek között és ez sikerült is örülünk is neki mostmár ezt mondom .
Ha a legelején kerdezi meg bárki nem 1év után akkor nem biztos hogy ez lett volna a válaszom inkább az hogy várjon még egy kicsit a a kistesó projecktel.
Eszembe jut mennyivel könnyebb dolgom volt mikor csak még Lili volt .Akkor is sokszor idegesebb ,ingerültebb voltam mert úgy éreztem nincs egy szabad percem sem . Nincs időm arra ,hogy nyugodtan leüljek kicsit és elkortyolgassak egy kávét nemhogy fodrászhoz menjek.
Aztán megszülett a legkisebb kis kincs Luca akkor már sokszor a kórházban a szülés másnapján csak folyton ramjött a sírás csak úgy ,hogy miért nincs velem a nagyobb mi lehet vele mit érezhet és hogy hogy lesz ezek után majd rá időm.
Pedig ezeket előtte is tudtam ,de szerintem igazából leginkább akkor tudatosul ez az egész az emberben és előjön az anyai ösztön meg minden a szülés után elérzékenyül az ember és jobban elsírja magát akár azon is hogy pl. bejön megnézni a kisbabát a kórházba egy nagyszülő , legalábbis nálam ez volt .
Mindenen agyaltam hogy hogyan is lesz ezután ,hogy lesz időm a nagyobbra a férjemre, háztartásra,barátokra , na és persze magamra hogy elmenjünk bárhova kicsit kikapcsolódni .
Nagyon sokszor monták nekem kell egy kistesó ,mikor lesz már kistesó egy gyerek nem gyerek meg hasonlók.
Ideges is voltam általában ezért mert nem mindegy nekik ez a mi dolgunk mi közük hozzá majd lesz ha akarjuk .
Aztán amikor megszülett a második beugrott tényleg ez a mondás hogy ,,egy gyerek nem gyerek “ akkor esett le miért is mondják és hogy igaz !
Éppenhogy kicsit jobban lett volna időm magamra máris kezdődött az egész elölről .
Bár nekünk abból a szempontból könnyű volt és nem panaszkodom mert mi nem ismerjük azt milyen is az amikor nagyon sokáig éjszakázi kell ,mert szerencsére mindkettő 5hét után átaludta az éjszakát .
De akkor is a reggeli rutin az nehezebb lett mert mire elkeszíted a nagyobbnak a reggelit,fogmosás ,öltözés stb….. már fel is kelt a kicsi és szomorúan néz a nagy mert tudja hogy nem fogok tudni játszani menni vele.
Lelkileg kicsit inkább ez volt a nehezebb nekem ,de szerencsére nincs idő nagyon gondolkodni .
Tudom sokan azt mondják mit panaszkodik ?miért szült akkor ?tudta hogy ez lesz?van bölcsi is…..
Nem igazán vagyok a bölcsi híve és örülök és örültem Lilinel is mindezek mellett hogy velem van és vele lehetek .Nehéz volt az eleje , de úgy gondoltam és gondolom most is mert ez nem változott hogy inkább az a biztos ha velem vannak és olyan hamar elmegy ez az idő amíg ilyen kicsik és minden percét szeretném látni és élvezni ahogy nőnek és velük lenni minnél több időt . Az sem baj ha nehezebb !
Sokat vannak gyerekek között a játszótéren .
Az az egy biztos két gyerek kétszer annyi idő mint egy gyerek és kb. egy óra készülődés mire el tudunk indulni otthonról .
Mire elindulnánk a nagynak pisilni kell vagy a kicsinek pelenka csere és jó esetben ezért nem kell átöltözni vagy éppen mi ….
Egy bevásárlás nálunk olyan volt az elején mint a csillagok háborúja ha bármelyikünknek nyűgösebb napja volt .
Felnézek azokra akiknek 3,4 gyerekük van nem is tudom hogy csinálják.
Nem beszélve arról ha betegek lesznek ha az egyik beteg utánna biztos hogy rövid időn belül a másik is beteg lesz én meg a hajam tépem orrszívás stb… és éjfél előtt én biztosan nem kerülök az ágyba .
Az már csak hab a tortán hogy mi van ha én is elkapom mivel tudjuk olyan ,hogy beteg egy anyának nincsen .
Nekem nagyon nagy szerencsém van mert a férjem tényleg mindenben de mindenbe segít és nem is kívánhatnék nála jobb társat.
Ha jó alvó a gyerek napközben az szerencse minnel előbb be kell állítani egy rendszert hogy együtt egyenek aludjank és akkor tud az ember egy kicsit jobban pihenni ez az elején nehezebb de aztán könnyű .
Dehogy a jó oldalát is elmondjam és a másik anyukának a választ a kérdésére hogy két gyerek kétszer annyi boldogság ,szeretet és öröm , cukiság.
2,5 év korkülönbséggel később majd együtt tudnak játszani .
A kicsi meg a nagy is imádják már most egymást de ez első perctől kezdve nálunk így volt még ha volt is egy kicsi testvéri féltékenység .
A nagy sír a kicsiért ha őt előbb felöltöztetem hogy hova viszem el a testvérét és fordítva .
Nap végére meg mikor már mindenki alszik mindig rájövök hogy milyen jó is ez ,és el is felejtem milyen nehéz is volt a nap . És szerencsére azért legtöbb esetlen nem midnen napunk ilyen .
Mindenem megvan a férjem a két gyönyörű kislanyunk és egy igazi boldog család vagyunk!
A legjobb érzés a világon !Visszagondolva talán az első fel év volt a nehéz és azóta midnen így tökéletes.
Tudni kell megtanulni kezelni a helyzetet tudni kell visszavenni és kicsit lepihenni amikor csak teheti az embert az elején legalábbis egy olyannak mint én aki régebben nagyon sok időt töltöttem a háztartással.
De Röviden támogatom a kis korkülönbséget és hogy legyen igenis kistesó és egy gyerek tényleg nem gyerek és a legcsodálatosabb dolog a világon!!!